Az album, amelyik meghozta az igazi áttörést, és azóta is minden idők legjobb heavy metal lemezei között emlegetik. Egyértelmű, hogy az Iron Maiden legfontosabb albumáról van szó, amely amellett, hogy meghatározta a banda hangzását az egész 80-as évekre, rengeteg új zenekarnak szolgált követendő példaként. Bruce Dickinson személyében megtalálták a legtökéletesebb énekest, és ezáltal tudott igazán kiteljesedni a banda. Steve Harris maximalizmusát mindenki ismeri, aki érdeklődik az együttes iránt, ezzel a lemezzel pedig minden kétkedőt félreállított. A lemez közel áll a tökéleteshez, sokan a Master of Puppets és a Paranoid zsenijéhez hasonlítják. A Children of the Damned, 22 Acacia Avenue, a címadó, és a Run to the Hills az Iron Maiden legnagyobb klasszikusai közé tartoznak, a záró Hallowed Be Thy Name pedig kicsit sem túlozva minden idők egyik legjobb dala (nem csak a heavy metal stíluson belül).

Nagyon sokáig ez volt a kedvenc Maiden lemezem, egyszerűen nem tudtam jobb metal albumot elképzelni, a Gangland-et azonban máig nem sikerült megszeretnem. Ugyan az Invaders sem ér fel a 82-es klasszikus legnagyobb pillanataihoz, mégis erős szerzeményről van szó. A hangzás tökéletes, véleményem szerint a legjobb megszólalású Iron Maiden album a Seventh Son of a Seventh Son mellett. Itt aztán tényleg minden rendben van, és idővel azért megszokható az említett Gangland is, főleg a vad, erős tempójú verzék miatt. (Hozzátenném zárójelben, hogy a 90-es kiadáson a Gangland után feltették a lemezre a Total Eclipse-t is, és így a kettő egymás után kicsit leülteti a hangulatot, utóbbi nélkül azonban majdnem klasszikus szinten mozog a korong.)

Nincs még egy ilyen finálé metal lemezen, mint a Hallowed Be Thy Name. Ez a dal valami hihetetlen energiával bír, monumentalitása és hidegrázós hangulata egyedül repítik fel az Iron Maiden-t a legnagyobb metal legendák közé. Ekkora dalt még a korai Black Sabbath sem írt, a Judas Priest meg még úgy se.

Az album megjelenésének pillanata volt az a pont, amikor az Iron Maiden legendává vált. Innestől kezdve a 80-as éveket ők uralták heavy metal fronton, és a Seventh Son of a Sevenh Son-ig bezárólag csakis mesterműveket alkottak. Mindenki hallgassa meg ezt a lemezt, aki még nem tette, mert ez az együttes ragyogó esszenciája.