-
Legutóbbi bejegyzések
Recent Comments
commni on Ismeretlen gyönyörök: „E… commni on Esszé: Kiemelkedünk ágyadból,… Archívum
- 2026. július
- 2026. június
- 2026. május
- 2026. április
- 2026. február
- 2026. január
- 2025. december
- 2025. november
- 2025. október
- 2025. szeptember
- 2025. június
- 2025. május
- 2025. március
- 2024. december
- 2024. október
- 2024. szeptember
- 2024. június
- 2023. november
- 2023. október
- 2023. szeptember
- 2023. április
- 2023. január
- 2022. november
- 2022. szeptember
- 2022. június
- 2022. április
- 2022. január
- 2021. december
- 2021. szeptember
- 2021. augusztus
- 2021. április
- 2020. december
- 2020. november
- 2020. október
- 2020. szeptember
- 2020. augusztus
- 2020. július
- 2020. április
- 2020. március
- 2020. február
- 2020. január
- 2019. december
- 2019. november
- 2019. október
- 2019. szeptember
- 2019. augusztus
- 2019. július
- 2019. június
- 2019. május
- 2017. szeptember
- 2016. szeptember
- 2015. július
- 2015. május
- 2015. március
- 2015. február
- 2015. január
- 2014. december
- 2014. november
- 2014. október
- 2014. szeptember
- 2014. augusztus
- 2014. július
- 2014. június
- 2014. április
- 2014. március
- 2014. január
- 2013. december
- 2013. november
- 2013. október
- 2013. szeptember
- 2013. június
- 2013. május
- 2013. március
- 2013. január
- 2012. november
- 2012. október
- 2012. szeptember
- 2012. február
- 2011. december
- 2011. április
- 2011. március
- 2011. február
Kategóriák
Meta
2014. április hónap bejegyzései
Esszé: Kiemelkedünk ágyadból, Nap által ragyogva | Swans – We Rose from Your Bed, with the Sun in Our Head (2012)
A könyvtárban ültem, aranyló, félárnyékos, bezárkózó létezésemben, egyedül. A környezetet nem érzékeltem odakint, bár a vasárnap délutáni nyugalom a szobát is meghatározta saját beletörődő, magasztos mivoltában. Élőnek éreztem a képet, önmagam elfeledett órájában, melyben az univerzum különböző csillagképei pillanatra a … Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Kategória: Gondolatok
Címke: beteljesülés, létélmény, lüktetés, swans, szenvedés, utazás, zene
1 hozzászólás
Esszé: A hang – Bíbor alkonyon, kulccsal a kezemben | Swans – „The Sound”
„És nem olyan? Ez a hajnal is, mint egy bekeretezett festmény mögött rejtőző álom?” Álmaimban mertem messzire nézni, távolabb gondolni, felfedezni a madarak éneke mögött rejtőző szépséget. A feltárulkozó természet mélyére vágytam, mely amellett, hogy egy új, azelőtt ismeretlen szinten … Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Kategória: Esszék, Könyv: Ive Hasivald vándorlásai, Kultúrsarok: Zene-blog
Címke: üresség, bíbor, beteljesülés, szerelem, vonzás
Hozzászólás most!
Atrocitás-mutatvány | Joy Division – „Atrocity Exhibition”
Az igazság az, hogy a szerelmen is túl mutat ez az út, olyan fenséges szenvedést és gyötrelmet mutat, ami az egyetlen lehetőség a gyönyör, a halál boldogságának elérésére. Az emberek valószínűleg sohasem fogják megérteni ezt. Életem legcsodálatosabb élménye az volt, … Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Álomházak, néha… | Deafheaven; My Bloody Valentine
Deafheaven: Dream House – Olyan üresnek éreztem magam utána, hogy hihetetlen. Haragudtam magamra, mert elengedem a szépséget. Bánt a Sunbather keserédessége. Elvesztetted a gyermekkort, az álmaid beteljesülése után sóvárogsz; nézd, mutatok egy világot, ahol mindenben teljesülsz, de közben szembesítelek azzal, … Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Kategória: Gondolatok, Kultúrsarok: Zene-blog
Címke: álmodozás, beteljesületlenség, Deafheaven, My Bloody Valentine, szerelem
Hozzászólás most!
Albumkritika: Alcest – Shelter (2014)
Belehúzhatna Neige (illetve akár hosszabb ideig maradhatna, csak az alkotásra koncentrálva), mert eddig minden album valamivel gyengébb az előzőnél. Na persze nincs tragédia, a Shelter így is jó volt nálam egy kivételes utazásra. A legnagyobb bajom az, hogy az egyébként … Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Kategória: Kultúrsarok: Zene-blog
Címke: Alcest, dreampop, felszabadultság, könnyedség, Shelter, utazás
Hozzászólás most!
Kétségbeesés | Joy Division – „Love Will Tear Us Apart”
Mostanában olyan távol került tőlem, csak önmagam kínzó gyötrelmét érzem, pedig tegnap délután elöntött egy kis tavaszi boldogság. Bizonytalanul lépkedek a térben, lehajtott fejjel, erőtlenül. Az árnyékokból általa léptem ki, megfogta a kezem a kétségbeesés időit követően, és közelségét testemen-lelkemen … Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Kategória: Gondolatok, Kultúrsarok: Zene-blog, Napló
Címke: halál, Joy Division, kétségbeesés, lehetőségek, szerelem, választás
Hozzászólás most!