Címke: Ragyogó

Esszé: Ragyogó | Ive Hasivald vándorlásai

Sóvárgó bolygóként a fény nélküli világ síron túli véget nem érő melankólia. Gyűrűibe veszve én magam is az illúzió részévé válok; ragyogó, túlontúl szürkeségén. Uralja a semmiség elterülését, látványa a csoda és szenvedés kereszteződése. Jellemző volt, hogy az ámulatban készült … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kategória: Esszék, Könyv: Ive Hasivald vándorlásai | Címke: , , , , | Hozzászólás most!