A film az ősz hangjainak kiindulópontjában kezd, majd a kép már a következő Nagypéntek fehér égboltjára nyit ajtót.

‘A tételsorozat elteltével csak ültünk a mágikus tónál, mint amikor egy fáradalmas utazás végén a felengedés egyben a halált is jelenti – az elcsendesedés bizony a végső elnémulás is egyben. Az ember hangja beleveszett az éterbe, és a környezet moraja előtérbe került. Művünk címe Lánysirató, de ha jól hallgatod, te Lány… sír a tó…’

Az alábbi bekezdés az albumborító hátoldalán található meg, mely egy rejtett üzenet a titkos hatodik tétel világához, és ahhoz ad kulcsot. Magát a felvételt 2025. októberében készítettem, a Napnyugtató Elmélkedések-sorozat eseményét követően. Az ősz legszebb pontján, október közepén a lélek számára ladikot építünk, és átevezünk a titokzatos tavon, miközben az elköszönő Nap még pillanatra megmutatja táncunkat. Fogjunk evezőnket, és tovább haladunk – remélhetőleg egy olyan helyre, amelyet nem látogatott még ember ezelőtt – hogy áprilisra át is érjünk.

Bormegissza Imre,
2026. július 2.